Felnőttképzés és demokrácia ma Európában

2011 szeptember 18-22 között, immár 18. alkalommal került megszervezésre a németországi Schmochtitzban az Európa Akadémia: német, francia, ír, litván, luxemburgi, osztrák, lengyel, szlovák, cseh, ukrán, fehérorosz illetve romániai katolikus férfi és egyéb lelkiségi szövetségek részvételével.

Az idei év központi témája a felnőttképzés és a demokrácia európai helyzete volt, illetve mindezt katolikus szempontból is megközelítették. A korábbi évek konferenciáihoz képest az idei évben a szervezők bővítették a résztvevők körét azzal, hogy a konferencia két nyelven (német és angol nyelven) zajlott, és nemcsak férfiközösségek kaptak meghívást, hanem a téma iránt érdeklődő más szervezetek is, így nemcsak férfiak, hanem nők is. Az előadások a felnőttképzés németországi megközelítéseit és gyakorlatait mutatták be egy lipcsei katolikus könyvkiadó, a Kultuszminisztérium, a drezdai Politikai Képzőközpont, valamint a Csehországi Keresztény Akadémikusok Szövetsége példája által.

A találkozó megállapításai: a tanulás és a képzés napjainkban egy élethosszig tartó folyamattá alakult, amely az egyén személyiségét minden területen folyamatos fejlődésre készteti. A keresztények különös felelősségüknek tekinthetik magát a képzést, amely egy lehetőség a krisztusi igazság széleskörű megismertetésére és megértésére, ami az egyetlen valóságos válasza az emberi létnek. Különös figyelmet kell fordítani a fiúk és fiatal férfiak nevelésére, megfelelő férfi példaképekhez való hozzáférés megteremtésére; mindez azért szükséges átgondolni és új cselekvési terveket életbe ültetni, mert a nevelés nagyrészt a nőkre maradt, ők vállalták át.

A találkozó egyik legtartalmasabb üzenetét a Litvániában élő, belga nemzetiségű Joseph Bastin fogalmazta meg elmélkedésében. Ő, a Szentírásból idézve, a következő dolgokra hívta fel a figyelmünket:

  • Jézus a legfőbb tanítómester, aki azért jött, hogy rámutasson minden tanulási folyamat forrására, az Atyára.
  • Minden tanulás alapja a szeretet, amely igazi és helyes motiváció.
  • Jézus tanulatlan halászembereket választott ki tanítványainak. Mindenki képes tanulásra.
  • Sok tudásunk, viszont kevés tapasztalatunk van. Nem lehet igazi tanulásról beszélni személyes találkozás, megtapasztalás nélkül.
  • A tanítvány nem tud a mester nélkül élni és tanulni, aminek példája Jézus és az Atya viszonya. A tanulás feltétele az intimitás. Kérdés, hogy mennyi időt tölt ma az ember Jézussal.
  • Mielőtt tanulni szeretnénk, biztosak kell lennünk benne, hogy életünk van Krisztusban, lelkileg nem vagyunk halottak, elég időt szentelünk Istennek, intim kapcsolatban vagyunk vele, csak utána jöhet, erre épülhet a tanulás, a fejlődés.
  • Ha Istennel valóságos kapcsolatom van, akkor időt szentelek Rá a hétköznapjaimban, figyelek Rá, hallgatom amit mond és akkor Ő útmutatást ad. Istennek el kell mondanunk, hogy : Atyám, igen. Én hiszek benned, de ugyanakkor nem tudok eléggé hinni.
  • Meg kell tanulnunk Istennel találkozni, ami csak akkor fog megtörténni, ha megvallom az én lelki szegénységemet, azt amiben gyengének érzem magam. „Atyám nélküled semmit nem tehetek.” Ez a tanulás első lépése, az utat tovább maga Isten mutatja.

A találkozó elmaradhatatlan hozadéka volt a jó hangulatú esti beszélgetések sora, ahol ismét bebizonyosodott, hogy gondjaink közösek, illetve, hogy együttgondolkodásban és -cselekvésben rejlik a megoldás, és ezeken túl még nyelvi akadályok sem jelentenek már gondot ott, ahol a különböző nemzetiségű, saját főzésű pálinkák és borok versenyre kelnek.

Az esemény a Katolikus Férfiak Világszövetsége (UNUM OMNES), a Németországi Katolikus Férfiak Társasága valamint a RENOVABIS támogatásával, a schmochtitzi Bischof Benno Haus összefogásában és szervezésében jött létre.