I. Történelem
Jézus szívének tisztelete dogmatikailag a Szentíráson alapul: Jézusnak a kereszten átszúrt szíve a megváltó szeretet szimbóluma. Magát az Istenembert ünnepeljük, de úgy, ahogy szívének szeretetét kifejezte. Jézus szíve Isten emberré lett Fiának szíve, a megváltó isteni szeretet jelképe. Tiszteletének alapja az, hogy Jézus egész embersége, így Szíve is az isteni személy kifejezője. A Szentírásban a szív az ember erkölcsi és vallási személyiségének foglalata, nem lélektani, hanem egész emberi fogalom, ősfogalom, mely egyszerre fejezi ki a testi és a lelki valóságot. Jézus szívének átszúrása és oldalának megnyitása jelképezte a szeretet végtelenségét, a Szentlélek elküldését és a szentségek forrását, erejét.
A középkorban már kimutatható bizonyos körökben, különösen a 13-14. század német misztikusainál a Jézus Szíve-tisztelet. Ezt követően a 16. században, főként a jezsuiták és a karthauziak terjesztették a tiszteletet, aminek teljes kibontakozása a 17. században élt Alacoque Szent Margit látomásaihoz kapcsolódik, melyek során Jézus különösen az emberi hálátlanságot fájlalta, s a Szív tisztelőitől engesztelést, valamint gyónást és áldozást kért a hónap első péntekjén. XIII. Kelemen pápa 1765-ben engedélyezte a lengyel püspököknek, hogy bizonyos keretek között bevezessék Jézus Szíve miséjét és officiumát. IX. Pius pápa Jézus Szíve ünnepét az egész Egyházra kiterjesztette. XIII. Leó pápa 1899-ben hagyta jóvá a Jézus Szíve litániát az egész Egyház számára. XI. Pius 1928-ban a Miserentissimus Redemptor enciklikában már összefoglalást adott a Jézus Szíve tisztelet teológiai alapjairól. XII. Pius pápa a Haurietis aquas enciklikájával emlékezett meg a 100 évvel korábban bevezetett ünnepről.
A főünnep napja a pünkösd utáni második vasárnapot követő péntek. Ezen kívül Jézus Szívét ünnepeljük minden első pénteken és június havában.
II. Jézus Szíve tiszteletének kezdete
Az atyák (jezsuita szerzetesek) Szatmárnémetiben is a Jézus Szíve tisztelet terjesztésével akarták élőbbé tenni a hívők lelki életét, s 1868 júliusában ezért honosították meg Szatmáron – a római központ engedélyével – a Jézus Szíve Társulatot. (Dr.Bura László – A Kálvária templom a jezsuiták lelkipásztori tevékenységének központja)
A Jézus Szíve ünnepén a városbeli és a század utolsó évtizedeiben a vidékről érkezett hívek számára magyar nyelvű prédikációt tartottak, 1891-ben a német anyanyelvűek külön német prédikációt is kértek. A Jézus Szívének tisztelete egyre jobban erősödött és ehhez kapcsolódó esemény volt az egyházmegye felajánlása Jézus Szívének. A XIII. Leó pápa által előírt felajánlást az 1899. évi századfordulón Meszlényi Gyula megyés püspök az akkori Kálvária kápolnában végezte el.
A kápolnát 1908-1909-ben átépítették és 1909-ben Jézus Szíve tiszteletére szentelték fel. Ettől kezdődően az északkeleti országrészben Szatmár lett a Jézus Szíve–tisztelet középpontja.
Az ünnepélyes templombúcsút mindig az ünnep napját követő vasárnap tartották, azért, hogy a város lakosságán kívül a vidéki lakosság is részt vehessen. A szentmisét követően ünnepélyes körmenet zárta a búcsút.
A templomszentelést követően, 15 éven keresztül P. Bóta Ernő volt a búcsúünnep szervezője, melyen magyarok, németek és keleti szertartású katolikusok is részt vettek.
A II. világháború végén 1945-ben, valamint a következő években a háború utáni körülmények miatt nem tarthatták meg, de a következő években nem volt akadálya. 1947-1949-ben az ünnepélyes szentmisét Dr. Scheffler János megyés püspök celebrálta és a résztvevők számát 1947-ben 5000-re becsülték, míg 1949-ben már 7000-re.
A kommunista diktatúra nagyon sok akadályt gördített a nyilvános ünneplés útjába. A civil engedetlenség megnyilvánult 1950-ben, amikor a Kálvária kertben összegyűlt többezres tömeggel P. Godó Mihály közölte a hatóságok tiltó rendelkezését, viszont a tömeg nem tartotta be és kivonult a Székesegyházba, majd onnan vissza a Kálvária kertbe, ahogy azt a körmenetek alkalmával szokta. Ezek után csak a templom falain belül ünnepelhettek a hívek.
Az újkor már hozta magával, hogy a Kálvária kert lehetett a Jézus Szíve búcsúk helyszíne, ami aztán 1989-ben bekövetkezett.
III. Az egyházmegyei búcsúk helyszínei
Amint említettem, kezdetben a Kálvária templom főbejárata előtti kis területen állt az ünnepi oltár, a templomkertben állva, vagy hozott ülő alkalmatosságokon a résztvevők, zarándokok voltak. A hangosítás az elején nagyon kezdetleges volt és többnyire az egyházmegyés ezermester papok jóvoltából valósult meg. Azokban az időkben a Kálvária kert gyönyörű hársfákkal volt tele, melyek a búcsú idején ontották bódító illatukat.
1999-ben abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a Jézus Szíve búcsú nagymiséjének és körmenetnek a szervező csapatának tagja lehettem. Reizer Pál püspök Úr vezette az előkészületi megbeszélést, amin szó szerint ez hangzott el: „Csináljuk úgy mint a nagyok”. Ezzel arra célzott, hogy a szervezés, a lebonyolítás olyan legyen, mintha egy profi csapat csinálná. Az isteni gondviselésnek köszönhetően, nagyon szép időt kaptunk és minden úgy sikerült ahogyan azt közösen elterveztük.
![](https://www.unum-omnes.ro/wp-content/uploads/2020/02/Kálvária-templom-1.jpg)
Ez volt az első nagyszabású Jézus Szíve búcsús mise és körmenet, az első, amin felavattuk a kültéri emelvényt, amit erre az alkalomra egy kaplonyi vállalkozó készített és szerelt, az „öltöztetését” a szatmári „Szent József – a munkás” katolikus Férfiszövetség csapata csinálta és csinálja azóta is.
Így néz ki az emelvény az oltárral az utolsó simítások nyomán, a mise kezdete előtt:
![](https://www.unum-omnes.ro/wp-content/uploads/2020/02/emelveny.png)
2019-ben lesz a 20. évfordulója a templom előtti búcsús miséknek.
IV. Neves szónokok, celebránsok
Az évtizedek alatt nagyon sok neves és magas egyházi rangú celebránsa, illetve szónoka volt a szatmári egyházmegyei búcsúnak. A teljesség igénye nélkül emlitek néhányat:
- S.E. Mons. Miguel Maury Buendia apostoli nuncius
- Erdő Péter bíboros prímás
- Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek
- Ioan Robu érsek
- Petru Gherghel érsek
- Majnek Antal munkácsi püspök
- Forrai Tamás volt jezsuita provinciális (Magyarország)
- Dr. Ternyák Csaba egri érsek
- Cserháti Ferenc a határon túli magyarok püspöke
- Dr. Németh László SVD nagybecskereki püspök
Mindegyik celebráns kiemelte a Jézus Szívéhez való tartozás és az iránta táplált szeretetnek a meghatározó fontosságát, ami mint egy világító út, az évszázadok viharaiban mindig az Úr felé vezette a Benne hívőket.
V. A Kálvária templom a búcsút megelőző kilenced helyszíne
Az egyházmegyei búcsút megelőző kilenc napon lelki felkészülést tartanak a hívek és a lelkipásztorok. Minden évben nagy érdeklődés előzi meg a kilencedet, mivel az egyházmegye papsága is szeretné elmondani szívének gondolatait, a hívek meg szeretnék azokat a kegyelmeket kapni, amelyek a kilenced és Jézus Szívének imádata adhat.
![1_teli](https://www.unum-omnes.ro/wp-content/uploads/elementor/thumbs/1_teli-olhkt1h7a8xysbxpbcwb3us6vkrheryyce5xbediog.jpg)
![2_oltar](https://www.unum-omnes.ro/wp-content/uploads/elementor/thumbs/2_oltar-olhkt2f1h2z93xwc5vaxocjngymumh2ooitesoc4i8.jpg)
![3_korus](https://www.unum-omnes.ro/wp-content/uploads/elementor/thumbs/3_korus-olhkt3cvnx0jfjuz0dpk8ub42ci7u66f0ngw9yaqc0.jpg)
![4_hivek](https://www.unum-omnes.ro/wp-content/uploads/elementor/thumbs/4_hivek-olhkt4apur1tr5tluw46tc2knqdl1va5cs4dr89c5s.jpg)
![5_belso](https://www.unum-omnes.ro/wp-content/uploads/elementor/thumbs/5_belso-olhkt58k1l342rs8peitdtu1948y9kdvowrv8i7xzk.jpg)
Összeállította: Jurka László